– Miként látta, történt-e szabálytalanság a németek magyarok elleni első gólja előtt.
– Én is úgy láttam, hogy igen. Többször is visszanéztem a gól előtti jelenetet, s úgy hiszem, Makkelie nem vette észre, hogy védőnket, Willi Orbánt ellökték. Pedig, különösen a VAR segítségével nem lett volna túl nagy művészet meglátni és lefújni az akciót.
– Ezek szerint Nagy Miklós szabálytalanságért fújt volna?
– Föltétlenül. És nem elfogultságból. Most annyit tehettem csupán, hogy fellapoztam a holland bíró játékvezetői karrierjét, amely nagyon árulkodó.
– Miért?
– Például azt, hogy a civilben rendőr holland korábban háromszor is vezetett a válogatottunknak, de amíg Portugália és Albánia ellen kikaptunk vb-selejtezőn, addig novemberben Montenegrót legyőztük az Eb-selejtezőn.
– És vezetett már a németekkel ez a bíró?
– Velük kicsit többször is. Nekik már hatszor vezetett, s két győzelem, két döntetlen és két vereség a mérleg. Egyébként az előző Eb-n is bíráskodott mostani házigazdánk meccsén, ahol a nyolcaddöntőben a németek alulmaradtak Angliával szemben. Németország tehát eddig nyeretlen volt a nagy tornákon Makkelie bíráskodásával. Ami pedig a klubcsapatokat illeti, a németek számára már többször közellenséggé vált, így a tavalyi Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágóján a Dortmundot, a 2020-as BL-elődöntőben pedig a lipcseieket sújtották a téves ítéletei. Egyébként akkor éppen a jelenlegi német szövetségi kapitány, Julian Nagelsmann volt a Lipcse edzője. És Makkelie vezette az előző Eb német–angol nyolcaddöntőjét, amelyet Anglia nyert 2–0-ra, a 2022-es katari vb-n pedig az 1–1-es spanyol–német csoportmeccsen is bíráskodott. Különben azt is felfedeztem, hogy a legutóbbi Eb-n a 2020-as Európa-liga-döntőt is vezető Makkelie összesen négy meccset kapott, és az angol–dán elődöntő hosszabbításában pedig hatalmas botrány kerekedett a Sterling elesése miatt befújt büntetője miatt. Többek között azért is, mert akkor éppen két labda volt a pályán, s végül Anglia jutott döntőbe. A katari-vb-n pedig az Argentína–Lengyelország mérkőzésen erősen vitatható tizenegyest adott meg Messiék javára.
– Akkor Makkelie többszörösen visszaeső?
– Igen. Azt is mondhatjuk.
– Pedig most van segítség, az asszisztensek mellett dolgozik a videóbíró is.
– Igen. Most azt jegyeztem fel magamnak, hogy az Eb eddigi tizenöt meccséből hatban kapott ilyen-olyan szerepet a VAR.
– Ez sok vagy éppen kevés?
– Talán normálisnak mondható lenne, ha nem csúsznának be így is sorsdöntő hibák. Mint a mi meccsünkön is.
– És hol vannak a magyar bírók?
– Itthon. Senki nem kapott meghívást az Eb-re.
– Rosszak, gyengék? Egykoron olyan játékvezetőink voltak, mint például Zsolt István, Palotai Károly vagy éppen a vb-döntőt vezető Puhl Sándor. Nincs utánpótlás?
– De van. Viszont gondolom, meglazultak a nemzetközi kapcsolataink, s az egykoron sokra tartott magyar iskola neve már nem cseng olyan jól. Pedig nem hiszem, hogy a mieink bárkinél rosszabbak lennének. Viták persze azért vannak, de úgy tartom, kellenek is.
– Miközben mintha túl steril lenne a videóbíróval a játék, egyre-mára csúsznak be otromba hibák. Ráadásul folyamatosan felmerülnek különféle változtatási ötletek.
– Igen, a korral lépni kell, csak nem mindegy, hova. Pedig alaposan meg kellene gondolnunk, min módosítunk. Látva a gólörömöt, a szurkolók boldogságát, azt, hogy most például itthon időnként több mint egymillió-hatszázezren nézték a német–magyart, nyugodtan kijelenthető, csodálatos ez a játék, és ha nem muszáj, ne nyúljunk hozzá. Különféle ötletek persze mindig lesznek, felmerülnek, ilyen-olyan lapokat kitalálnak, vagy például sokáig napirenden volt a fejelés betiltása. Mégpedig az egészségvédelem miatt. Hát, nem tudom, természetesen az emberi élet fontosabb még a legszebb gólnál is, de most például az Eb-n már eddig is számtalan fejesgól született. Nélkülük mindenképpen más, szegényebb lenne a játék. Mint ahogyan a bírók nélkül pedig személytelenebb, gépiesebb. Persze, hibák nélkül még szebb lenne, de talán kevésbé vitára késztető, felkavaró, indulatokat kiváltó a szent őrület.
Írta a Magyar Hírlap
